termékkategóriák
Ország Boltja 2016 Minőségi díj Háztartási gépek kategória I. helyezett aeg partner Electrolux partner Az ország boltja minőségi díj

CEW20161A jelű háztartási gépek gyári garancia meghosszabbítása biztosítás

feltételei és ügyféltájékoztató

CEW20161A jelű feltétel Hatályos: 2016. július 1-től

Jelen biztosítási feltételek a Preciz.hu Menyhárt Béla E.V. (továbbiakban: Preciz.hu) által forgalmazott háztartási gépek vonatkozásában a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. és a háztartási gépek vásárlói, mint szerződők és biztosítottak, vagy csoportos biztosítás esetén csak biztosítottak között létrejött biztosítási szerződés alapján keletkezett biztosítási jogviszonyokra irányadó szerződéses feltételeket határozzák meg. A Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében a jelen biztosítási feltételek szerint meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a jelen biztosítási feltételek szerinti szolgáltatást nyújtja.

A csoportos gyári garancia meghosszabbítás biztosítás (továbbiakban: csoportos biztosítás) a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. és a Preciz.hu között létrejött biztosítási szerződés alapján keletkezett biztosítási jogviszonyokra vonatkozik. Ebben az esetben a Preciz.hu a szerződő és egyben a díjfizető is. A csoportos biztosítással kapcsolatban felmerülő biztosítási díj megfizetése a biztosítottat semmilyen esetben nem terheli.

A vásárló a csatlakozási nyilatkozat elfogadásával válik biztosítottá. A csoportos biztosításra vonatkozó eltéréseket jelen feltételben megkülönböztetve (félkövér dőlt betűkkel) kiemeltük. Jelen feltételek VII. pontjának hatálya a csoportos biztosításra nem terjed ki, az ott szabályozott kérdéseket a felek a csoportos biztosítási szerződésben rendezik.

I.Szerződő

Az a vásárló, aki a Preciz.hu-tól a biztosítási szerződés hatálya alá tartozó háztartási gépet megvásárolta, és aki a biztosítási ajánlatot megtette és a biztosítási díjat megfizette. A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

Csoportos biztosítás esetén Szerződő a PRECIZ.hu Menyhárt Béla E.V. , székhely: 4030 Debrecen, Gázvezeték u. 10., Nyilvántartási szám: 6776731.

II.Biztosító

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhely: 1033 Budapest, Flórián tér 1. Cégjegyzékszám: 01-10-046150

III.Biztosított

ABiztosított azonos a Szerződővel.

Csoportos biztosítás esetén Biztosított az a vásárló, aki a Szerződőtől - a Preciz.hu-tól – a biztosítási szerződés hatálya alá tartozó háztartási gépet vásárolt és a csatlakozási nyilatkozat aláírásával a biztosítási szerződéshez csatlakozott.

IV. Biztosított termék

Az háztartási gép, amelyre a Szerződő gyári garancia meghosszabbítása biztosítási szerződést köt a jelen feltételekben meghatározottak szerint.

Csoportos biztosítás esetén Biztosított termék az a háztartási gép, amely után a Szerződő a biztosítási díjat megfizette, és amelynek vonatkozásában a vásárló a biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozott.

V.Biztosítási fedezet

A gyári garancia meghosszabbítása biztosítás a gyártó által nyújtott garanciával megegyező fedezetet nyújt a feltételek szerint, azzal, hogy a gyártói garancia szolgáltatásra, kármegelőzésre, kárenyhítésre, megtérítési igényre, kizáró, korlátozó, illetve mentesülésre vonatkozó rendelkezéseit és a jelen feltételekben szabályozott mentesüléseket, kizárásokat, illetve a szolgáltatás egyéb feltételeit és korlátozásait egyaránt figyelembe kell venni.

VI. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a gyártói garancia letelte után a Biztosított termékben jelentkező belső meghibásodás, mely miatt a Biztosított termék a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik.

VII. A szerződés létrejötte (csoportos biztosításra ez a pont nem terjed ki)

1.A biztosítási szerződés a Biztosító és a Szerződő írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését a Szerződő (Biztosított) írásbeli ajánlattal (ajánlati adatközlő) kezdeményezi. Az ajánlat megtételére a háztartási gép vásárlásakor vagy az azt követő 30 napon belül tehető.

2.Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

3.Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.

4.A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító vagy képviselője részére történő átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A biztosítási szerződés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidőn belül elfogadja, és ezt a biztosítási kötvény kiállításával igazolja. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Szerződő (Biztosított) ajánlatára a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a biztosítási szerződés (az ajánlatnak a Biztosító képviselőjének való átadás napjára) visszamenőleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

5.Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. A Biztosító a Szerződő által befizetett első biztosítási díjat a Biztosítónak az ajánlatot elbíráló hálózati szerv által történt elutasítása közlésétől számított 8 napon belül köteles az ajánlattevőnek visszautalni. Az ajánlat elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

6.Az elektronikus úton történő szerződéskötés szabályai. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a Biztosító köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a Szerződőt tájékoztatni

a)a szerződéskötés technikai lépéseiről;

b)arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, és azt a Biztosító rögzíti, továbbá arról, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;

c)azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják;

d)a szerződés nyelvéről; és

e)ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet a Biztosító magára nézve kötelezőnek ismer el.

A Biztosító köteles a szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

VIII. A kockázatviselés kezdete

A gyári garancia meghosszabbítása biztosítás kockázatviselése a gyártói jótállás/garancia lejáratának napját követő nap 00.00 órájától veszi kezdetét.

IX. A biztosítási fedezet tartama

1.A biztosítás tartama a kötvényen feltüntetett azon időintervallum, amelyben a biztosítási szerződés hatályban van. A biztosítási szerződés határozott időtartamra 12, 24, 36 vagy 48 hónapra köthető.

2.A biztosítási időszak egy év, mely a kötvényen feltüntetett időpontban veszi kezdetét és a következő év azon napján jár le, amely hónapjának elnevezésénél, és számozásánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az adott hónapban nincs, a biztosítási időszak a hónap utolsó napján jár le.

3.A biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete napját megelőző nap.

X. Biztosítás területi hatálya

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén bekövetkezett károkra terjed ki.

XI. A biztosítási fedezet megszűnése

1.A biztosítási szerződés megszűnik, amennyiben a meghibásodott terméket a jelen feltételek szerint vállalt biztosítási szolgáltatás keretében kicserélik. Ez esetben a biztosítási díj, sem annak egy része nem kerül visszatérítésre és a biztosítási fedezet nem száll át az új termékre.

2.A biztosítási szerződés a határozott időtartam végén megszűnik, még abban az esetben is, amennyiben a biztosítási díjat továbbra is megfizették. A Biztosító ilyen esetben a többletdíjat a Szerződő részére visszafizeti.

3.A biztosítási fedezet nem lép hatályba, ha a Szerződő a biztosítási díjat az esedékességkor nem fizette meg.

4.A biztosítási fedezet megszűnik abban az esetben is, amennyiben a gyári garancia tartama alatt a Biztosított termék bármely okból elveszíti a garanciát.

XII. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási szolgáltatás az alább felsorolt természetbeni szolgáltatások teljesítése. A Biztosító a Biztosított részére készpénzben nem szolgáltat. Amennyiben a Biztosított a Biztosított terméket saját költségen javíttatja meg, a Biztosító szolgáltatást nem teljesít.

1.A Biztosító szolgáltatása a Biztosított termék vagy annak bármely részének megbízottja útján történő megjavítása ésszerű költségeinek, vagy ugyanazon típusú termék – ennek hiányában hasonló márkájú és minőségű termék, mely megegyező vagy hasonló műszaki specifikációval rendelkezik, mint az eredeti meghibásodott termék – megbízottja útján történő kicserélése költségeinek kifizetése, amennyiben a bekövetkezett kárt a biztosítási szerződés szerint fedezett biztosítási esemény okozta. A Biztosító jogosult annak eldöntésére, hogy a

Biztosított termék javításának, vagy kicserélésének költségei közül melyiket fizeti meg.

2.A biztosítási szolgáltatás egy Biztosított termékre vonatkozó felső határa a XIII. pont szerinti biztosítási összeg. Amennyiben több biztosítási esemény következik be anélkül, hogy a Biztosított termék kicserélésre kerülne, az egyes biztosítási eseményekre nyújtott szolgáltatások együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A Szerződő/ Biztosított nem jogosult a fedezet feltöltésére.

3.Amennyiben a Biztosító a Biztosított egy adott kárigényét elutasította, úgy az adott Biztosított termékkel kapcsolatos bármilyen későbbi kárigény esetén a Szerződő/Biztosított köteles igazolni a Biztosítónak, hogy az adott terméket a kárigény alapjául szolgáló újabb esemény bekövetkezése előtt már megjavították.

4.Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg mindazon jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

XIII. Biztosítási összeg

A Biztosított termék számlával igazolt vásárláskori új értéke, azaz bruttó vételára, de maximum 500.000,-Ft.

XIV. Díjfizetés

A biztosítási díj a Biztosított termékre vonatkozóan a kockázatviselés teljes időtartamára egy összegben esedékes a Biztosított termék vásárlása napján, de legkésőbb a termék átvételekor, illetve – amennyiben erre a vásárlást követően kerül sor – a biztosítási ajánlat megtételekor. A Preciz.hu, mint a Biztosító megbízottja jogosult a Biztosítottól a biztosítási díj átvételére legfeljebb 120.000,-Ft összeghatárig. A Preciz.hu jogosult a Biztosítótól a Biztosítottnak járó esetleges biztosítási díj visszafizetésében közreműködni.

XV. A Biztosító mentesülése

A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, ha a Szerződő/Biztosított az őt terhelő közlési, változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Nem áll be továbbá a Biztosító kötelezettsége akkor, ha a Szerződő/Biztosított a kárbejelentési, kárenyhítési kötelezettségét megsérti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

XVI. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év alatt évülnek el.

XVII. Fogalmak

Jelen feltételek alkalmazása során az alábbi kifejezések alatt a következők értendők:

Ésszerű javítási költség: a meghibásodott alkatrész javításához szükséges anyagok és munkadíjak költsége, melyek maximuma a gyártó által meghatározott és hivatalosan közétett díjak és a meghatározott óradíj alapon elszámolt munkaórák, feltéve, hogy ezek összege nem haladja meg a biztosítási összeget.

Cseretermék: a Biztosító döntése alapján amennyiben a meghibásodás mértéke indokolja, a meghibásodott termék helyett azonos, vagy ennek hiányában hasonló gyártmányú és minőségű termékre cserélhető az eredeti hibás termék.

Adminisztrátor: a Biztosító megbízottjaként eljáró MAI Technologies Kft. (1036 Budapest, Perc u. 8.), amely a Biztosító megbízásából a biztosítási szerződéssel összefüggő adminisztrációs tevékenységet végzi. Az Adminisztrátor szakmai tevékenysége során okozott kárért a Biztosító áll helyt, eljárásával szemben a Biztosítónál tehető írásbeli panasz.

Call Center: a Biztosító megbízottjaként eljáró LUX-PARTS Kft. (1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 87.), amely a Biztosító megbízásából a biztosítási szerződéssel, illetve a biztosítottak által benyújtott kárigényekkel összefüggő ügyfélszolgálati és káradminisztrációs tevékenységet végzi.

XVIII.Kockázatkizárások

A biztosítási szerződés nem terjed ki a gyártói garanciából kizárt eseményekre:

1.nem belső meghibásodásra,

2.elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra, korrózióra, horpadásra és karcolásra,

3.idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem szükségesek) termékbe, vagy termékre történő elhelyezésére (erőltetésére),

4.a termék olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illetve amelyre jótállás/garancia van érvényben (pl. a gyártó garanciája),

5.olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahívta,

6.bármilyen folyadék által okozott károsodásokra,

7.azokra a termékekre, melyeken bármilyen módosítást végeztek,

8.közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra, a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére,

9.a Biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),

10.hosszabb időn át fennálló nedvesedés vagy párásodás során fellépő károkra,

11.felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található,

12.bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás során keletkezett károkra,

13.ha a mosógép ciklusszáma évente az 220 ciklust, a szárító és a mosogatógép ciklusszáma évente az 180 ciklust meghaladja,

14.szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett veszteségre,

15.azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,

16.a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra, külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,

17.azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a Biztosító által jóváhagyott szervizek végeztek,

18.a hibákra, amelyek a helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus okoz.

XIX. A kárbejelentés és a kárrendezés szabályai

1.A Biztosított köteles a biztosítási eseményt az észlelést követő 2 munkanapon belül bejelenteni a Call Center, a LUX-PARTS Kft. +36-1-252- 1133 telefonszámán, vagy a pluszgarancia@luxparts.hue-mail címén és lehetővé kell tennie a Call Center számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát. Amennyiben ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

2.A jelen feltételek szerint a javítás időtartamára cserekészülék, cseretermék, illetve ezek helyett pénzbeli szolgáltatás nem igényelhető.

3.A Biztosító általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

4.A Biztosított köteles jóhiszeműen eljárni és segítséget nyújtani a Biztosítónak a következőkben feltüntetett kárrendezési folyamat során annak érdekében, hogy a felmerült biztosítási összeg kifizetéséről a Biztosító megalapozottan dönteni tudjon.

5.A javítás megtörténtét, illetve a cseretermék/alkatrészek átadását igazoló dokumentumot Biztosított köteles aláírni.

6.A biztosítási esemény bekövetkezése után a Biztosított termék állapota a kárfelvételi eljárás megindulásáig, - ennek hiányában a bejelentéstől számított 5. napig - csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtatható. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatások

következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

7.A Biztosítottnak a javítási költség összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító iratokat (a termék vásárlásáról kiállított számla vagy nyugta, javítási számla, javítási kalkuláció és fotó, továbbá az 1. sz. függelék szerinti iratok) a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére ésszerű időn belül rendelkezésére kell bocsátania. A kárrendezéshez szükséges iratok felsorolását jelen feltételek 1. sz. függeléke tartalmazza.

XX.Biztosítási titok

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. - 143.§,147. §,149-151. §.:

135.§ (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3)A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136.§ Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

137.§ Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a)a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b)e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

138.§ (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a)a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b)a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c)büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d)a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e)a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f)a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g)a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h)a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i)az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j)törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k)a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l)törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m)az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n)a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o)a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p)fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q)a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r)a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s)a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben

meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t)a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2)Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3)Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4)A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5)A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6)A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a)a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b)a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

139.§ A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a)a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b)a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

140.§ (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a)ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b)ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2)A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141.§ (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a)az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b)fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c)a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d)a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142.§ (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2)A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3)A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

143.§ (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2)A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3)E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4)Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

147.§ (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2)Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3)Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

149.§ (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3)A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a)a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b)a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c)az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d)a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e)a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a)a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b)a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c)a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d)a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e)a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5)A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a)a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b)a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c)a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d)a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e)a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6)A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:

a)az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b)az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7)Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8)A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9)Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10)Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11)A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12)Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13)A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14)A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150.§ (1) A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a)a szerződő személy azonosító adatait;

b)a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c)az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d)a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2)A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3)A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4)Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5)Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6)Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7)Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. §

(1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8)Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9)Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10)Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11)Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12)Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13)Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14)Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15)Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16)Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

151.§ (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

XXI. A távértékesítésre vonatkozó tudnivalók

1.A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó távközlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó – a jelen feltételek alkalmazásában a Preciz.hu . által forgalmazott háztartási gép vásárlója - érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató - a jelen feltételek alkalmazásában a Biztosító - szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gyakorlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk.

2.Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésnek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.

Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződési nyilatkozatok megtételére.

Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül kerül sor. Ha a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek.

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást teljesíteni kell.

3.A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.

4.Felmondási jog

A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a fogyasztó a szerződéskötés (jelen feltételek vonatkozásában csatlakozás) napjától számított tizennégy napon belül indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja. Ha a fogyasztó a tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap elteltéig gyakorolhatja. Ha a fogyasztó semmiféle tájékoztatást nem kapott, felmondási jogát a biztosítási szerződés létrejöttétől kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a fogyasztó tájékoztatása nem volt megfelelő tartalmú, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja. Ha a fogyasztó a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés megszüntetésére vonatkozó különös felmondási jogáról tájékoztatást nem kapott, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog:

–az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja meg az egy hónapot;

–a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésre vonatkozó felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fentiekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adta, vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldte. Tájékoztatjuk, hogy felmondását írásban a Biztosító postai címére küldheti meg.

Ha a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg. Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díj).

XXII. Biztosító felügyeleti szerve

Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777

Központi telefon: +36-1-489-9100

Központi fax: +36-1-489-9102

XXIII.Kárbejelentés

LUX-PARTS Kft.

telefon +36-1-252-1133 - munkanapokon:800-1800 óra között, hétvégén: 800-1500 óra között

e-mail:pluszgarancia@luxparts.hu

XXIV.A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos észrevételek

A Biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat

a)írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

levelezési cím: 1300 Budapest, Pf. 177.

telefonszám: +36-1-510-0100

b)személyesen az alábbi címen lehet megtenni:

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 1033 Budapest, Flórián tér 1.

Amennyiben a fogyasztó a Biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet

a)a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat az alábbi elérhetőségeken:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777.

telefonszám: +36-40-203-776

e-mail:ugyfelszolgalat@mnb.hu

b)a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt az alábbi elérhetőségeken kezdeményezhet eljárást:

levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172

telefon: +36-40-203-776

e-mail:pbt@mnb.hu

XXV. Hatályos jogszabályok

A Biztosító és a Szerződő/Biztosított jogviszonyára a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabályok változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a Biztosító nem köteles tájékoztatni a Szerződőt/Biztosítottat.

XXVI. Bíróság kikötése

A Biztosító és a Biztosított közötti biztosítási jogviszonyból eredő jogvitákban a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság jár el kizárólagos illetékességgel.

XXVII. A Biztosító adatai

Név: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország, 1033 Budapest, Flórián tér 1.

Levelezési cím: 1300 Budapest, Pf. 177.

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság

Cégjegyzékszám: 01-10-046150

Telefonszám: +36-1-510-0100

Ügyfélszolgálat elektronikus címe: ugyfelszolgalat@cig.eu

Internetes cím: www.cigpannonia.hu

Nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

1.sz. Függelék

A Biztosító a kárrendezéshez az alábbi iratokat kérheti be:

Adásvételi szerződés Aláírási címpéldány Átruházó nyilatkozat Bankszámlakivonat

Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl . nyugta) Bírósági határozat

Bizonylat maradvány értékesítéséről Díjfizetés igazolása

A kárigényt igazoló további számla, bizonylat A kijelző értékszámítása Felelősségelismerő nyilatkozat Garanciajegy

Hagyatékátadó végzés Ittassági nyilatkozat Javítási árajánlat Javítási számla Kárbejelentő Károkozói nyilatkozat

Kereskedői ajánlat maradványértékre

Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban Közjegyzői okirat

Lemondó nyilatkozat

Nyilatkozat a kijelző típusáról, felszereltségéről Meghatalmazás

Munkalap

Munkáltatói nyilatkozat Nyilatkozat többszörös biztosításról Öröklési bizonyítvány Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve Rendőrségi határozat

Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv Rendőrségi igazolás

Szakértői vélemény Szállítási számla Szervizkönyv Tanúk nyilatkozatai Tűzvizsgálati jelentés

Üzembentartói szerződés vagy okirat Vádirat

Vámkezeléssel kapcsolatos iratok Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv